Az első munkanapom előtti héten három napot voltam benn,hogy ismerkedjek a kerülettel, buszközlekedéssel és nem utolsó sorban a gyerekekkel és munkatársaimmal. Első ízben minden jó minden szép, mindenki kedves és segítőkész. Aztán majd kiderül, hogy a hétköznapokban ki milyen is valójában. A vezető gondozónő M.S.E másképp EMESE, aki utál körmölni és ahol lehet könnyít magán. De úgy is nevezhetném az "ÁRZABÁLÓ" aki minden héten kétszer megjelenik a Lidl-ben az akciókat vadászva. Az ő közvetlen munkatársa, akivel egy csoportszobában dolgoznak a humorbonbon MÓNIKA, aki mindig sztorizik, mutogat és enyhén roma akcentus erőltetésével adja elő magát. Mindemellett ahol lehet lóg és lazul. Az én közvetlen munkatársam PATRÍCIA, akit nehéz megfejteni, az a típus akitől jobb inkább tartani, mert a franc se tudja mit is akar. A szemébe senkinek nem mond semmit, de a háta mögött annál inkább. Úgy tűnik nagyra van azzal, hogy óvonőit végzett, nem mintha a diploma adná meg valakinek a szakmai hozzáértését. Amit mond elfogadom, ő betanítóm úgy mond, amíg nincs meg a gyakorlati vizsgám,- ami két évi munkavégzés után következik a munkahelyen,- addig így célszerű csináljam. A gyakorlati időm alatt havi összegzéseket kell naplószerűen vezetni a munkámról nekem és Patríciának is. Kicsit mufurcnak tűnik és ridegnek,de a gyerekekkel viszont nagyon közvetlen és érzelmes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése