A "lassan készülő hímzés" ,avagy mindig valami új
Ha nem lenne elég kihívás minden éveben terítő hímzés, könyv olvasás vagy új receptek kipróbálása, azért én mindig csinálok magamnak valami pluszt, nehogy legalább egy kihívást rendesen be tudjak fejezni.
Az a tervem (álmom), hogy másfél- két év alatt kinyomom ezt a hímzést, amit még 2016-ban vettem, mert megérte. Hát mondanom sem kell, hogy majd egy évbe telt mire kibontottam, és azzal a lendülettel vissza is tettem a csomagolásába, mert rá jöttem, hogy aki ezt meghímzi az meg is érdemli. Majd jó egy év kellett megint mire rávettem magam, hogy újra elő vegyem. Ezt a felelőtlen tettem előzménye az volt, hogy sikerült befejeznem egy készletet a számomra megálmodott időpont előtt. (Bár azóta se csináltattam, meg és adtam oda annak, akinek szántam, így mégis lemaradt, mint ajándék a kitűzött időpontban.)
Így felelőtlenül belecsaptam 2018 júniusában, ebbe a len alapú szúrós anyagú, motringolásra szoruló, gyapjú fonalas, kevert szálas technikával készülő orosz készletbe.
2018.június
2018.augusztus
2019.január
Ebben a hónapban úgy döntöttem, eleget pihent és megint újult erővel belevágok a lecsóba :)
Öhm...így most nem jut hirtelen eszembe. Ez a kutyás, vagy a sünis,esetleg a gombás?? Kitartàst kívánok hozzá! Elég munkásnak tűnik ,de biztosan nagyon szép lesz!
VálaszTörlés